Egyetemes hiphop t�rt�nelem:

1953-ban �j id�sz�m�t�s kezd�d�tt a New York City �let�ben. Bronx k�zep�t egyre hosszabb ember k�sz�tette �sv�ny, v�gja kett�. Az �sv�ny k�s�bbi neve: Cross-Bronx Expressway. Eg�szen az �tvenes �vekig Bronx szorgalmas, f�leg munk�soszt�lybeli k�z�ss�geknek adott otthont, ahol a k�l�nb�z� n�ci�j� emigr�ns csoportok viszonylag b�kess�gben �s egyet�rt�sben �ltek egym�s mellett. A Bronx sorsa igaz�b�l 1929-ben pecs�tel�d�tt meg, amikor k�l�nb�z� �zleti k�r�k nyom�s�ra a New York-i Fejleszt�si Bizotts�g egy �j fejleszt�si tervet fogadott el. A terv egyszer� volt: Manhattan, mint az �zleti vil�g k�zpontja, melyet k�rk�r�s aut�p�lya rendszer k�zvetlen�l k�tne �ssze a k�rnyez� el�v�rosokkal. Az aut�p�ly�k term�szetesen a Manhattan k�r�lvev� ker�letek, �gy Bronx sz�v�n kereszt�l haladt. A korm�nyp�nzekb�l t�mogatott program p�ld�tlan hatalmat adott Robert Moses kez�be, aki nem zavartatta mag�t, �s egyetlen tollvon�ssal hagyta j�v� a hatvanezer Bronx-i otthon�nak elbulld�zerez�s�t, „t�bb ember van �tban, ennyi az eg�sz”, mintha csak sz�mokr�l lenne sz�. A beruh�z�snak azonban visszaford�thatatlan eredm�nyei voltak. Hirtelen sehol sem voltak az egyre prosper�l� zsid� �s olasz csal�dok, akik az aut�p�ly�t k�vetve a napf�nyes el�v�rosokba k�lt�ztek. Hely�ket a bels� ker�letekb�l kiszorult szeg�ny Afro-Amerikai �s Puerto Rico-i csal�dok kezdt�k megt�lteni, olyan – Moses grandi�zus lak�s�p�t�si projektj�nek keret�ben �p�tett – lak�telepeken, mint a Bronx River Houses, Soundview Houses vagy a Milkbrook Houses. Ezek a lak�telepek a j�l cseng� „torony a parkban” elvet k�vetve h�sz-huszon�t emeletes �p�let-mamutok voltak, gyakran t�bb sz�z lak�st magukba foglalva. B�r pap�ron mindez eszm�nyein hangzott, a probl�ma m�shol volt keresend�. A m�r eml�tett olasz �s zsid� csal�dok nemcsak vagyonukat vitt�k magukkal, de munkahelyeiket is. A hetvenes �vek k�zep�re a Bronx hatsz�zezer ipari munkahelyet vesz�tett, a szektor negyven sz�zal�ka elv�ndorolt. A munkan�lk�lis�g a fiatalok k�r�ben az ijeszt� hatvan sz�zal�kot verdeste, �s egyes ker�letekben a nyolcvan sz�zal�kos munkan�lk�lis�g sem volt ritka. Az egyre lejjebb cs�sz� helyi gazdas�g egy saj�tos „ipar�gat” tal�lt mag�nak. A h�ztulajdonosok �s biztos�t� t�rsas�gok egym�ssal kar�ltve az �resen �ll�, pusztul� h�zakat egyszer�en felgy�jtott�k. Mindenki j�l j�rt. A h�ztulajdonosok a m�r semmire nem haszn�lhat� �p�letek ut�n begy�jt�tt�k a biztos�t�si d�jat, a biztos�tok pedig m�g t�bb biztos�t�st adtak el. Amikor egy �p�let m�r semmi profitot nem hozott, j�ttek a gy�jtogat�k. A gyakorlat egy id� ut�n olyan m�retet �lt�tt, hogy a v�rosr�sz az 1970-es �vtizedben negyvenh�romezer lak�st vesztett, csup�n 1973 �s 1975 k�z�tt harmincezer t�zesetet jelentettek a Bronxban.     D�l Bronx siralmas k�pet festett. Ki�gett �p�letek, gyakran eg�sz h�zt�mb�k, melyeket �j lak�k vettek birtokukba: heroin f�gg�k �s a band�k uralt�k a harmadik vil�gra hasonl�t� t�jk�pet. Na igen a band�k. A hatalmas m�reteket �lt� munkan�lk�lis�g �s k�b�t�szer-f�gg�s�g probl�m�j�t a band�k tet�zt�k. Band�k m�r a negyvenes-�tvenes �vekben jelen voltak a k�rny�ken, de ez itt m�r eg�szen m�s volt. Nem egyszer� iskola ut�ni csavarg�sokr�l, vereked�sekr�l sz�lt ez m�r. D�l Bronx ink�bb hasonl�tott egy h�bor�s �vezetre, ahol minden h�zt�mb, ker�let egy-egy banda fels�gter�lete volt. Savage Skulls (Barb�r Kopony�k), Black Spades (Fekete Pikkek), Savage Nomads (Barb�r Nom�dok), Seven Immortals (Halhatatlan Hetek), Ghetto Brothers (Gett� Testv�rek) voltak az �j urak. Gyakran el�g volt egy rossz utc�ba fordulni vagy rossz dolgot mondani, �s a t�ved�s az illet� �let�be ker�lt. A band�k f�leg Afro-Amerikaiak, �s Puerto Ric�iak voltak, akik kedvenc id�t�lt�se egym�s gyep�l�sa volt, de gyakran ker�ltek �sszet�z�sbe �szak Bronx feh�r band�ival. Mivel egym�s szapul�s�n�l m�r csak a v�dtelen egyed�l�ll�k kirabl�sa �s megf�leml�t�se volt „sz�rakoztat�bb”, ez�rt neh�z volt k�v�l�ll�nak maradni. Ha tin�dzser volt�l D�l Bronxban �s �lni akart�l, valamelyik brig�dba be kellett l�pned. A m�sik nagy vonz�ereje a band�knak a valahov� tartoz�s volt. Sokan m�sodik (gyakran igazi) csal�djukra leltek, ahol hasonl� gondolkod�s� t�rsakra, meg�rt� f�lekre tal�ltak. A h�rom keresztapa Ahogy mondani szokt�k, a neh�z k�r�lm�nyek mindig j� t�ptalaja a kreativit�snak. Ez �gy t�nik, k�l�n�sen igaz a fekete zen�re, hiszen a rabszolgasors a blues sz�let�s�hez vezetett, a jazz nagy r�szben a faji elnyom�snak volt k�sz�nhet�. Amint l�tjuk a hip-hop is hasonl�, nem �ppen ide�lis „t�ptalajnak” k�sz�nheti megsz�let�s�t. Afrika Bambaataa szerint a hetvenes �vekre az emberek, f�leg a n�k belef�radtak a band�kba, a folyamatos h�bor�z�sba, a n�vekv� k�b�t�szerez�sbe. Az �nkifejez�s �j �tjait pr�b�lt�k felfedezni. P�r ember azt mondta: el�g ebb�l az �rtelmetlen er�szakb�l, a puszt�t�sb�l, �s megpr�b�ltak valami pozit�vat alkotni. Amikor a hip-hop sz�let�s�r�l besz�l�nk, h�rom embert szok�s a „keresztap�kk�nt” emlegetni: Afrika Bambaata�t, Kool Herc�t �s Grandmaster Flasht, �s sz�les k�rben elfogadott 1973, mint az �j kult�ra sz�let�si �ve. Kool Herc, az els� Kool Herc, polg�ri nev�n Clive Campbell Jamaik�n sz�letett �s fiatalon itt sz�vta mag�ba a sziget „Sound System” kult�r�j�t. �desapja oly sok jamaikaihoz hasonl�an a hatvanas �vekben �gy d�nt�tt, Amerik�ba telep�ti �t a csal�dot egy jobb �let rem�ny�ben. Clive 1967-ben tizenk�t �vesen k�lt�z�tt New Yorkba, az akkor m�r D�l Bronxban �l� �desapj�t k�vetve. M�r ekkor elj�tszadozott apja lemezj�tsz�ival otthon, de els� nyilv�nos szerepl�s�t tulajdonk�ppen n�v�r�nek k�sz�nhetj�k. „P�nzre volt sz�ks�gem, mert kezd�d�tt az iskola. �s amikor kezd�dik az iskola�v, olyan cuccokat akarsz, amik senki m�snak sincsenek, hogy j�l n�zz ki”, vallja Cindy Campbell. Teh�t az �tlet egyszer� volt: kib�relt�k lak�telepi h�z „k�z�ss�gi szob�j�t”, levitt�k a csal�d felszerel�s�t, vettek p�r �veg s�rt �s �d�t�t �s meghirdett�k a bulit. A dolog olyan j�l siker�lt, hogy �gy d�nt�ttek k�thetente, havonta megism�tlik. Cindy int�zte az int�zni val�t, Herc pedig, aki 190 cetij�vel m�r ekkor mindenki f�l� magasodott – innen a n�v, mely a Herkules (Hercules) r�vid�t�se – a zen��rt volt felel�s. M�g ekkoriban Manhattanben �s Amerika t�bbi r�sz�n a disco kezdett divatba j�nni, a Bronx k�z�ns�ge a durv�bb, fekete hangz�sra volt k�v�ncsi. James Brown „Give it up or turn it loose-ja” a Rare Earth „Get Ready-je” volt az, amire igaz�n l�zba j�ttek. A „Get Ready” k�l�n�sen nagy kedvenc volt, mert huszonegy perces hossz�s�g�val lehet�s�get adott a komoly t�ncosoknak, hogy bemutass�k mozdulataikat, k�l�n�sen a k�t perces dob sz�l� volt az, mely igaz�n l�zba hozta �ket. Kool Herc egy id� ut�n arra is figyelmes lett, hogy ezek a dob sz�l�k milyen n�pszer�ek. „Ahogy ott �lltam �s cigarett�z�s k�zben v�rtam a lemez v�g�t arra lettem figyelmes, hogy egyes emberek bizonyos r�szeit v�rj�k a sz�moknak.” Ezek a r�szek a m�r el�bb is eml�tett dob sz�l�k vagy angol nev�n „breakek” voltak, amikor a vokalista �s a t�bbi hangszer kiesik, �s csak a ritmus szekci�n m�lik, mi t�rt�nik. Herc elkezdte azokat a dalokat keresni, melyekben meghat�roz� break van, sz�mok, melyek n�vjegy�v� v�ltak: Incredible Bongo Band „Apache” �s „Bongo Rock”, Dennis Coffey „Scorpio” vagy egyes James Brown n�t�k. Ezzel p�rhuzamosan kifejlesztette „k�rhinta” technik�j�t, amikor ugyanazon lemez k�t p�ld�nya seg�ts�g�vel ezeket a gyakran csak n�h�ny m�sodperces breakeket �j dalokk� form�lta a k�t lemez oda-vissza v�ltogat�s�val. K�zben n�pszer�s�ge egyre n�tt, id�vel kin�tte a k�z�ss�gi szob�t, �s parkokban kezdett j�tszani. Jamaik�b�l azonban nem csak a sound systemet hozta mag�val, de a jamaikai DJ-k, a „selectorok” toastol�s st�lus�t is, ahol a mikrofonba a t�ncosoknak r�vid instrukci�kat adva �s a sz�mokat r�vid r�mekben bemutatva sz�rakoztatta a zen�n t�l a k�z�ns�get. K�s�bb erre m�r k�l�n embere volt, MC Coke La Rock, aki tov�bb f�zve ezeket a r�vid sorokat, eg�sz r�meket kezdett fabrik�lni, ez�rt �t tartj�k az els� MC-nek. Herc nev�hez f�z�dik az els� csapat megalak�t�sa is. Ahogy n�pszer�s�ge n�tt, n�h�ny tehets�ges t�ncost, DJ-t, MC-t gy�jt�tt maga k�r�. Coke La Rock mellett DJ AJ, DJ Timmy Tim, DJ Clark Kent the Rock Machine, Blackjack, LeBrew, Whiz Kid �s m�g sokan m�sok alkott�k a csapatot, akiket, mint Herculoids ismert mindenki. Afrika Bambaataa, a Zulu kir�ly Am�g Herc a breakekre koncentr�lt b�k�s bulikon, a Bronx egy m�sik ker�let�ben tov�bbra is a band�k uralkodtak. A Bronx River Houses nev� lak�telep a Black Spades ter�lete volt. A foly� m�sik oldala a Puerto Rico-i banda, a Savage Skulls ter�lete volt. �gy t�nt ennek a h�bor�nak sosem lesz v�ge. Azonban a hetvenes �vek elej�n egy �j, karizmatikus vezet� t�nt fel a Black Spades sorai k�z�tt. Afrika Bambaata�nak h�vt�k. Bambaataa a Bronx River lak�telep egyik toronyh�z�nak f�ldszintj�n n�tt fel a hatvanas �vekben. Mind polg�ri nev�t, mind �letkor�t szigor�an �rz�tt hom�ly fedi, de amit tudni lehet, hogy a hetvenes �vekre � lett a Black Spades f�n�ke. A n�v, Afrika Bambaataa egy 1964-es film, a „Zulu-b�l” ered. A film a Zulu t�rzs �s a Brit Birodalom XIX sz�zadi csat�roz�sair�l sz�l D�l-Afrik�ban. Bambaataa �let�t alapvet�en v�ltoztatta meg ez a film. Elhat�roz�sra jutott, hogy v�get vet a band�k k�z�tti h�bor�z�snak �s egyes�ti a Bronx band�it ezzel �jra b�k�t teremtve. Megalap�totta a Zulu Nation-t, melynek filoz�fi�ja a „b�ke, szeretet, egys�g �s a sz�rakoz�s” lett. Bulikat kezdett szervezni a Bronx River k�zep�n tal�lhat� k�z�ss�gi h�zban, �s addig am�g valaki b�kess�gben �s tisztelettel j�tt, t�rt karokkal v�rt�k. „A c�lom az volt, hogy annyi embert egyes�tsek, amennyit csak tudok, hogy meg�ll�tsam az er�szakot.” Eleinte a Black Spades-b�l kialakult �j szervezetet a riv�lis band�k gyan�val fogadt�k, de ahogy egyre t�bben besz�ltek a Bronx River-i bulikr�l, a b�k�s hangulatr�l �s hogy k�t�tts�g n�lk�l milyen j�l �rzik magukat az emberek, a band�k sorra adt�k be a derekukat. Term�szetesen Bam mindezt nem �rte volna el a zene n�lk�l. M�g Herc breakjeivel sz�rakoztatta a k�z�ns�g�t, Bambaataa eklektikus DJ szettjeivel h�d�tott. A m�ra k�nonn� v�lt breakeken k�v�l a Kraftwerkt�l klasszikus Soul-on �s Rhythm and Blues-on �t a TV rekl�mokig mindent mag�ba foglal� szettjei r�v�n nyerte el a „Master of Records” c�met. A Zulu Nation, mely �t alap�t� taggal indult lassan eg�sz szervezett� fejl�d�tt, saj�t szab�lyzattal, �venk�nti gy�l�sekkel, melynek m�ra tagjai vannak az eg�sz vil�gon Jap�nt�l az Egyes�lt �llamokig. T�bbek k�z�tt nagym�rt�kben neki k�sz�nhet�, hogy maga a m�faj kil�pett a D�l Bronx toronyh�zainak �s ki�gett �p�leteinek �rny�k�b�l, amikor a Bronxot m�r kin�ve a belv�rosban kezdett bulikon j�tszani �s szervezni, egy id�re egyes�tve m�g az akkori belv�rosi Punk kult�r�t a hip-hoppal. Valamit az egys�g nev�ben � volt az, aki az els� n�i MC-ket szerepeltette Sha Rock �s Queen Lisa Lee szem�ly�ben. Terve t�bb�-kev�sb� bev�lt, hiszen a k�s� hetvenes �vekre a band�k hely�t a k�l�nb�z� B-Boy csapatok vett�k �t, akik imm�r b�k�sebben, a t�nct�ren �s a h�zak falain �s a metr� kocsikon v�vt�k „csat�ikat”. Grandmaster Flash, a technikus A triumvir�tus harmadik tagja Grandmaster Flash, polg�ri nev�n Joseph Saddler. Flash szint�n a Karibi szigetvil�gb�l val�, csal�dja Barbadosr�l sz�rmazik. � maga m�r New Yorkban sz�letett. Kisgyermek kor�t�l �rdekelt�k a lemezek �s a lemezj�tsz�. �rdekl�d�s��rt azonban kem�ny �rat fizetett. „Ap�mnak lemezgy�jtem�nye volt a mindene. Ez�rt azt�n megmondta: „Soha ne l�ssalak a lemezeim k�r�l!”, persze �n amint kil�pett a h�zb�l m�ris a lemezei k�z�tt kutattam, ami�rt azt�n rendszeresen j�l elfenekelt”. Szerencs�re ez nem b�tor�totta el Flasht. Azonban eleinte nem volt se komoly gy�jtem�nye, sem dr�ga felszerel�se. Ez�rt maradt a st�lus. Flash Herct�l eltanulta a break, egy m�sik DJ-t�l, DJ Pete Jonest�l a mixel�s fontoss�g�t. Jones nem volt hip-hop DJ, discoban utazott, azonban Herc-el szemben szettjeit a folyamatoss�g jellemezve, a v�gtelen folyamm� mixelve az egym�st k�vet� sz�mokat. M�g Herc csak „visszadobta” a t�t a break kezdet�re, az�ltal igen sokszor �temk�s�st okozva, Pete Jones l�gyan egym�sba vezette a sz�mokat. Pete Jonest figyelve �s otthon a v�gtelens�gig gyakorolva r�j�tt, hogy a lemezr�l, mint egy �r�r�l le lehet olvasni a break kezdet�t �s v�g�t. Utols� l�p�sk�nt, technikusi tanulm�nyainak is k�sz�nhet�en �sszet�kolt egy rendszert, melynek seg�ts�g�vel el�re bele tudott hallgatni egy f�lhallgat�n kereszt�l a m�sodik lemezbe. Flash „quick mixnek” nevezte el a technik�t. (Ma tal�n ez kiss� nevets�gesnek t�nik, hiszen erre minden kever� k�pes, azonban ne felejts�k el, hogy mindez a hetvenes �vek, �s a Bronx). V�g�l h�napokon �ttart� f�radhatatlan gyakorl�s k�vetkezett, �s v�g�l ’75 nyar�n a nagyk�z�ns�g el� �llt. Azonban a reakci� elmaradt. Azaz ink�bb nem elmaradt, hanem nem t�rt�nt semmi. Az emberek �rtetlenkedve �lltak. „�s k�b� egy h�tig s�rtam”, vallja Flash. Azt�n r�j�tt a megold�sra. A technika nem minden, ett�l m�g nem fog a k�z�ns�g meg�r�lni. Elhat�rozta, hogy egy vokalist�val eg�sz�t� ki a m�sort. Ekkor ker�lt Cowboy a k�pbe. Cowboy valamikor Black Spade volt, azt�n amikor elkezdett Flash-el l�gni kider�lt, hogy van tehets�ge, mint MC. A sorokb�l lassan r�m p�rok, a r�m p�rokb�l versszakok lettek. Cowboyhoz csatlakozott m�g k�t Flash buli l�togat�, Melle Mel �s Kidd Creole, megalakult a Grandmaster Flash and the Three MCs, majd a Furious Four �s v�g�l a Furious Five. Mindemellett m�g ott volt Theodore, Flash tizenh�rom �ves p�rtfogoltja. A legenda szerint a k�s�bbi Grandwizard Theodore egyik nap otthon gyakorolt, mikor anyja r�sz�lt, hogy halk�tsa le a zen�t. Theodore nem akarta elveszteni a r�szt, amit �ppen hallgatott, ez�rt r�tenyerelt a lemezre, m�g a lemezj�tsz� tov�bb p�rg�tt alatta. Karcos hangra lett figyelmes. Amikor anyja kiment a szob�b�l elkezdett ezzel a hanggal k�s�rletezni, ide-oda h�zogatva a lemezt a t� alatt. Kicsit fejlesztette, ritmust vitt bele, majd p�r h�t m�lva megmutatta Flashnek. M�g p�r h�t �s m�r bulikon scratch-elt Flash �s Theodore, az emberek pedig csak �multak. Ezzel egy�tt eleinte Flash technik�j�t, a quick mixet len�zte a t�bbi DJ: „lemezrombol�, �gy neveztek a h�tam m�g�tt”, magyar�zza Flash. K�zben Flash egyre fejlesztette, csiszolgatta tud�s�t, m�r csukott szemmel, a lemezj�tsz�knak h�ttal, k�ny�kkel, l�bbal scratchelt, kevert. Az MCk energikus m�sorukkal k�t�tt�k le a k�z�ns�get, aki sz�ma is csak egyre n�t �s Flash v�g�l befutott. „Kifigur�ztak n�h�ny �vig, „te vagy aki t�nkreteszi a lemezeket”, de v�g�l st�lust kellett v�ltaniuk”, nevet nem kis megel�ged�ssel a „Nagymester” manaps�g.